Phelps hét számban indult el a melbourne-i világbajnokágon, mind a hétben aranyérmet szerzett. A hétből öt volt egyéni szám, ezek közül négyszer – 200 gyors, 200 pillangó, 200 vegyes, 400 vegyes – megjavította a világcsúcsot.

A „földönkívülinek” becézett fenomén a mostani hét aranyérmével a vb-k történetének legeredményesebb úszója lett, az eddigi rekodot az ezen az eseményen formán kívül versenyző Grant Hackett tartotta 18 medáliával.

Még meggyőzőbb a kép akkor, ha rögzítjük: Phelps 20 érme között 17 arany és csupán három ezüst.

Phelps immár 23-szor javított világcsúcsot az olimpiai számokban nem túl hosszú múltra visszatekintő pályafutása során, és ezzel utolérte a korábbi NDK-s úszónőt, Kornelia Endert.

Ez egyelőre nem abszolút rekord, Phelps nagy elődje, Mark Spitz ugyanis karrierje során összesen 27 világcsúcsot „repesztett” – 23-szor egyéni számban, négyszer váltóban.

A különbség az, hogy Phelps pályafutásának még egyáltalán nincs vége, így utolérheti, sőt túl is szárnyalhatja Spitzet.

Ami a világcsúcsokat illeti, Melbourne minden idők harmadik legeredményesebb vb-je volt. Az első, 1973-as eseményen, Belgrádban 29 számból 18-szor (!) dőlt meg a rekord, míg 1978-ban, Nyugat-Berlinben Melbourne-hez hasonlóan 14-szer, ott azonban még csak 29 számban álltak rajthoz a versenyzők.

Így a 12. FINA-világbajnokság ebben a tekintetben a harmadik sorban.

A 14 világcsúcs közül most 11-et az amerikaiak úsztak, a többi hármon Olaszország, Franciaország és Ausztrália osztozott.

Érdekesség, hogy az amerikai Leila Vaziri március 29-én beállította az előző nap úszott világcsúcsát női 50 háton, ez azonban nem számított új rekordnak, ezért csak 14-gyel számolnak a statisztikusok.