Phelps h�t sz�mban indult el a melbourne-i vil�gbajnok�gon, mind a h�tben arany�rmet szerzett. A h�tb�l �t volt egy�ni sz�m, ezek k�z�l n�gyszer – 200 gyors, 200 pillang�, 200 vegyes, 400 vegyes – megjav�totta a vil�gcs�csot.

A „f�ld�nk�v�linek” bec�zett fenom�n a mostani h�t arany�rm�vel a vb-k t�rt�net�nek legeredm�nyesebb �sz�ja lett, az eddigi rekodot az ezen az esem�nyen form�n k�v�l versenyz� Grant Hackett tartotta 18 med�li�val.

M�g meggy�z�bb a k�p akkor, ha r�gz�tj�k: Phelps 20 �rme k�z�tt 17 arany �s csup�n h�rom ez�st.

Phelps imm�r 23-szor jav�tott vil�gcs�csot az olimpiai sz�mokban nem t�l hossz� m�ltra visszatekint� p�lyafut�sa sor�n, �s ezzel utol�rte a kor�bbi NDK-s �sz�n�t, Kornelia Endert.

Ez egyel�re nem abszol�t rekord, Phelps nagy el�dje, Mark Spitz ugyanis karrierje sor�n �sszesen 27 vil�gcs�csot „repesztett” – 23-szor egy�ni sz�mban, n�gyszer v�lt�ban.

A k�l�nbs�g az, hogy Phelps p�lyafut�s�nak m�g egy�ltal�n nincs v�ge, �gy utol�rheti, s�t t�l is sz�rnyalhatja Spitzet.

Ami a vil�gcs�csokat illeti, Melbourne minden id�k harmadik legeredm�nyesebb vb-je volt. Az els�, 1973-as esem�nyen, Belgr�dban 29 sz�mb�l 18-szor (!) d�lt meg a rekord, m�g 1978-ban, Nyugat-Berlinben Melbourne-hez hasonl�an 14-szer, ott azonban m�g csak 29 sz�mban �lltak rajthoz a versenyz�k.

�gy a 12. FINA-vil�gbajnoks�g ebben a tekintetben a harmadik sorban.

A 14 vil�gcs�cs k�z�l most 11-et az amerikaiak �sztak, a t�bbi h�rmon Olaszorsz�g, Franciaorsz�g �s Ausztr�lia osztozott.

�rdekess�g, hogy az amerikai Leila Vaziri m�rcius 29-�n be�ll�totta az el�z� nap �szott vil�gcs�cs�t n�i 50 h�ton, ez azonban nem sz�m�tott �j rekordnak, ez�rt csak 14-gyel sz�molnak a statisztikusok.